Városnézés

Reggel mikor kikeltem az ágyból apa már nem volt itthon. Hagyott is egy üzenetet a szokásossal hogy valószínűleg egy darabig nem jön haza és hogy szeret. Lebattyogtam a konyhába hogy megnézzem van-e valami kaja itthon , és hála égnek találtam Nutellát. A Nutella a mi házunkban olyan mint a többi emberében a kenyér. Anélkül nem telik el egy nap sem hogy ne ennénk valami édességet apával. Leültem a tv elé és kapcsolgattam a csatornákat. Az óra még csak 11 :30 at mutatott szóval kicsit megnyugodtam hogy semmiről nem maradtam le. Épp a híreket néztem mikor megrezzent a telefonom, jelezve hogy üzenetem jött. A telefonom után kaptam és megnéztem mi áll benne.
"Szia.Én nem tudok menni veletek várost nézni , szóval vezesd körbe Bradley-t kérlek . 12 :30 -kor már nálatok lesz. Remélem nem baj :) 

xoxo, Amy"

Kicsit ideges lettem hogy 1 óra múlva jön Bradley és én még most eszem a reggelim és szinte semmit sem csináltam. Gyorsan benyomtam az utolsó kanál Nutellát magamba , majd felmentem hajat mosni , és zuhanyozni  hiszen mégis csak egy randira megyek. Tudom hogy azt mondtam apának hogy ő csak egy haver , de nagyon tetszik nekem és ha apának ezt elmondtam volna akkor tuti a közelébe sem enged. Igaz hogy már majdnem 17 vagyok , de még mindig úgy tekint rám , mint az ő egyetlen ártatlan kicsi lányára akihez egy fiú sem érhet. 

Felvettem a kedvenc ruhám ami egy fehér póló és egy bézs színű csipkés szoknyával amit egy barna övvel kötöttem meg ,és egy farmer inget vettem rá. Minimális sminket raktam az arcomra és kivasaltam a hajam, majd ránéztem az órára . Még volt 10 percem így gyorsan felhívtam apát hogy érdeklődjek milyen a forgatás.

Amint leraktam a telefont csengettek. A szívem hatalmasat dobbant és mosolyogva mentem ajtót nyitni. Amint kinyitottam Brad állt ott mosolyogva és engem nézett.

-Wáo, de csinos vagy. -mondta miközben végig nézett rajtam. Én belepirultam s egy tincset a hajam mögé igazítottam miközben a földet bámultam. 

-Köszönöm. Felveszem a cipőm és indulhatunk.-mosolyogtam rá . Ő bólintott én pedig gyorsan felvettem a balerina cipőm és a táskám az oldalamra , majd Bradley mellé léptem és kulcsra zártam az ajtót. 

-Indulhatunk ? -néztem rá , és  felvettem a napszemüvegem. 

-Persze. - mozdult meg velem egyszerre Brad .

-Van valami elképzelésed hova szeretnél menni ? -kérdeztem miközben a buszmegálló felé sétáltunk . 

-Igazából nem nagyon sok minden. Amit így ismerek jobban az a Big Ben a London Eye. Ma ide szeretnék veled elmenni , mint első randi . -mondta én pedig megtorpantam. Nem tudtam hogy jól hallok-e.

-Te-tessék ? -néztem rá nagyra nyílt szemekkel. Brad elmosolyodott és mintha kicsit elpirult volna. 

-Tudod szerintem nagyon aranyos és okos lány vagy és gondoltam nem baj hogyha ezt randinak nevezzük. Ugye ? -nézett rám kicsit ijedten.

-Nem . Szerintem is aranyos vagy , de nem ígérhetek semmit hiszen alig ismerlek még. -mondtam neki őszintén. -Szeretem megismerni az embereket mielőtt valami kialakulna köztünk. 

-Tudom , én is így vagyok vele , csak nem szeretném ha valaki más lecsapna rád. -nevetett fel kínosan. 

-Semmi baj , de gyere itt a busz. -mondtam mert már láttam a sarkon közeledni a nekünk megfelelő buszt. Felszálltunk az emeletes piros buszra amiről minden embernek London jut eszébe. Felmentünk a tetejére ami nyitott volt és leültünk . Én mutogattam Bradnek néhány jó helyet a városba amit majd legközelebb megnézhetnénk , meg néhány kávézót és klubbot. 

Mikor megérkeztünk az első amihez elmentünk a London Eye volt. Kb 30 percig álltunk a sorba , de teljesen megérte . Mikor beszálltuk a gömbünkbe , mögém lépett és átkarolta a derekam. Tudom hogy el kellett volna tolnom magamtól, de nem tudtam megtenni , valamiért akkor azt éreztem hogy senki és semmi nem tud minket megzavarni. Úgy csináltam mintha észre sem vettem volna és tovább mutogattam London leg gyönyörűbb helyeit neki . Ő hallgatta hogy miket mondok, de nem hinném hogy nagyon figyelt is volna rá. Sajnos nagyon imádom Londont így mindent tudok róla. 

-Az pedig az én kedvenc helyem.Oda megyek mindig mikor szomorú vagyok vagy boldog vagy bármi történik velem. A világon az a kedvenc helyem. -mutattam egy magas épületre , nem messze a házunktól. 

Nem hazudtam neki. Először mikor oda mentem az osztály társaim szívattak még alsóban a fogszabályzóm miatt. Sírva szaladtam el és mivel nem akartam haza menni oda mentem. Felmentem a tetőre és csak néztem az alattam nyüzsgő életet. Valahogy meg nyugtatott akkor hogy nézhettem az embereket . Azóta is az a kedvenc helyem , ha tehetem akkor oda megyek. 

-Egyszer elvihetnél oda engem is. -mondta Brad mikor már legfelül jártunk és mentünk visszafele. 

-Csak azokat viszem magammal akikben megbízok és közel állnak a szívemhez. -mondtam neki hátra fordulva. Ő csak elmosolyodott és összekulcsolta az ujjaink. 

-Akkor tenni fogok érte hogy megbízz bennem. -mondta egy ellen állhatatlan mosoly kíséretében.

Ekkor megállt a London Eye és mi kisétáltunk rajta , immáron elengedve egymás kezét. Hát igen igaz hogy alig ismerem 1 napja ezt a srácot , de valahogy ennyi idő alatt is túl közel került a szívemhez , ami nem tudom mit jelent még. Talán csalódni fogok benne , de lehet hogy ő lesz az aki mindent helyrehoz és sokkal jobbá tesz. 

A következő utat a Big Benhez gyalog tettük meg mivel nem volt olyan messze a kettő egymástól. Kicsit sokat magyarázhattam megint , de ha egyszer lekezdek Londonról dumálni akkor egyszerűen nem tudom befogni . Néha-néha rá pillantottam Bradre hogy figyel-e egyáltalán , de mosolygott és bólogatott amit igennek vettem . 

-Na meg is érkeztünk. -mosolyogtam a Big Benre. -Mindjárt 5 óra. Huh. Sok időt töltöttünk itt. -néztem szét a már sötétedő égboltra. 

-Elég szép innen a kilátás. Szerinted nem ? -kérdezte , én pedig mikor pont oda fordultam, adott az arcomra egy puszit. Csak egy puszi volt semmi különös mégis kirázott a hideg attól ahogy az ajkai az arcomhoz érnek. 

-Ezt miért kaptam ? -kérdeztem a zoknimba pirulva. 

-Mert szeretném ha a randink tökéletesen érne véget , és nem akartam túl nyomulós lenni. -fogta meg a kezem. 

-Oh . Akkor köszönöm szépen. -mosolyogtam rá, majd megszólalt mögöttünk az óra. -Ideje lenne haza indulni.-nevettem el magam. Kézen fogva sétáltunk végig a városon a buszmegállóig , ahol elváltak az útjaink. 

-Mit szólnál hozzá ha holnap én vinnélek el valahova? -nézett rám érdeklődve. -Elkérném a számod Amy-től és felhívnálak ha indulok hozzád. 

-Rendben . Benne vagyok. Második randi ? -néztem rá. 

-Ha szeretnéd így nevezni. -mosolygott , majd adott még egy puszit az arcomra ami már majdnem a számnál volt . 

-Holnap találkozunk. -mosolygott rám vidáman , miközben felszállt a buszra. 

Én integettem neki majd figyeltem ahogy elhalad. Felhívtam Amy-t hogy elmeséljek neki mindent bár hallottam a hangján hogy nem nagyon érdekli mert hát rokona és nem nagyon akarja hallani értem én , de azért tök kedves volt tőle hogy meghallgatott. 

Apám már más tészta volt. Neki inkább nem mondtam semmit ezzel kapcsolatba csak hogy bejöttem a városba mert otthon untakoztam. Remélem nem fog egy cikket sem látni az újságba hogy mit csinált a lánya. 

Otthon ledobtam magam a nappaliba és csak bambultam a tv előtt. Épp a Vasembert adták a tv-be ami az egyik kedvenc filmem volt szóval eldöntöttem hogy végig nézem, mikor is rezgett a telefonom , jelezve hogy üzenetem jött. 

" Remélem jól érezted magad. Én nagyon jól holnap este 7-re érted megyek , csinos legyél . ;) 

Bradley "

Állt az sms-ben. Elmosolyodtam rajta és visszaírtam hogy mindenképp olyan ruha lesz rajtam és hogy nekem is tetszett a nap. Ledobtam a telefonom magam mellé és tovább bambultam az egyik kedvenc filmem.